Az alapítvány egy saját jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelyet az alapító egy tartós cél folyamatos megvalósítására hoz létre és megvalósításához vagyont rendel.
A vonatkozó jogszabályi definíció:
“Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.” (Ptk. 3:378. §)
Az alapító(k) az alapító okiratban rögzítik az alapítvány, nevét, székhelyét, célját, az alapítvány részére juttatott vagyont, a kuratórium tagjait és működésére vonatkozó szabályokat.
Az alapítvány csak bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, azaz jogi személyként a nyilvántartásba vételkor kezd el létezni. A nyilvántartásba vétel kezdeményezésére a kérelmező jogosult.
Az alábbiakban részletesen áttekintjük:
Nézzük tehát a legalapvetőbb kérdéseket!
Milyen céllal hozható létre alapítvány?
Az alapítvány célja szinte bármilyen lehet, ami jogszerű és tartós, nem kell feltétlenül közérdekűnek lennie. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) lehetővé teszi, hogy magáncélú alapítványt is létrehozzunk, tehát az alapítvány célja lehet akár privát jellegű is, mint például a saját vagy családtag tudományos, művészeti tevékenységének támogatása –, nem csak hagyományos jótékony, “közérdekű” cél. Ugyanakkor a kitűzött célnak mindenképpen hosszú távúnak (tartósnak) kell lennie, az alapítvány nem alkalmi feladatokra szolgál.
Ki alapíthat alapítványt?
Gyakorlatilag bárki. Magánszemély, több magánszemély együtt, de akár jogi személy (pl. cég) is alapíthat alapítványt. Fontos tudnunk, hogy az alapító az alapítással lemond a bevitt vagyon tulajdonjogáról. Tehát az átadott vagyon az alapítvány tulajdona lesz, és azt innentől kezdve az alapítvány önállóan, a kitűzött cél érdekében használja fel. Az alapító nem vonhatja vissza tetszése szerint az alapítvány vagyonát, és általában nem is szüntetheti meg egyoldalúan az alapítványt (a megszüntetésre csak a törvényben meghatározott okok esetén, jogszabályi keretek között kerülhet sor).
Miért jó alapítványt alapítani?
Nagyon gyakran merül fel a kérdés manapság, hogy melyek azok az esetek amikor az alapítványi forma a legmegfelelőbb.
Az alapítvány egy kifejezetten rugalmas forma arra, hogy egy fontos célt szervezetten és hosszú távon lehessen szolgálni. Ebből adódóan alapítványt gyakran hoznak létre közösségi, karitatív, oktatási, kulturális vagy akár családi célokra.
Előnye, hogy az alapítvány “örökéletű” lehet.
A cél megvalósítása akkor is folytatódhat, ha az alapító visszalép vagy elhalálozik, hiszen az alapítvány jogi személyisége független az alapító személyétől.
Ezen felül egy bejegyzett alapítvány nagyobb bizalmat kelthet a támogatókban. Tehát könnyebben lehet adományokat gyűjteni vagy pályázati forrásokat szerezni, mintha ugyanezt informális keretek között próbálnánk.
Továbbá, ha az alapítvány megfelel bizonyos feltételeknek, akkor közhasznú jogállást is szerezhet, azaz közhasznú alapítvánnyá válhat, ami adózási és támogatási szempontból előnyökkel jár (például a magánszemélyek felajánlhatják számára a személyi jövedelemadójuk 1%-át, és egyes adományok után kedvezmény vehető igénybe). A közhasznúság feltételeit a 2011. évi CLXXV. törvény VII. fejezet határozza meg, és speciális működési követelményekkel jár.
Alapítvány vagy egyesület?
Gyakori kérdés, hogy mikor érdemes alapítványt, és mikor egyesületet alapítani.
A két civil szervezeti forma között alapvető különbség, hogy míg az egyesület tagok által alkotott közösség (legalább 10 tag szükséges alapításához, és a tagok közgyűlésben döntenek a fő kérdésekben), addig az alapítvány nem tagsági elven működik, hanem vagyon által biztosított célmegvalósításról szól.
Ha nincs egy nagyobb csoport, csak az alapító saját elhatározása a szervezet létrehozására, általában az alapítvány a megfelelő forma.
Természetesen egy alapítványnak is lehetnek támogatói, csatlakozói (nyitott alapítvány esetén), de formálisan nincsenek “tagjai”, akik beleszólnak a működésbe – a döntéshozó szerv az alapítvány kuratóriuma, nem pedig a tagság, mint az egyesületnél.
Alapítvány esetén az alapító (és hozzátartozója) csak korlátozottan lehet kedvezményezettje az alapítványnak. Ezzel szemben az egyesület tagjai kizárólag saját érdekükben is létrehozhatják azt.
Alapítvány fajtái
Az alapítványoknak több típusa létezik a jogi szabályozás vagy működési jellege szerint.
A legfontosabb kategóriák az alábbiak:
- Nyitott és zárt alapítványok
A működés finanszírozása szempontjából két modellt különböztetünk meg.
Zárt alapítvány
A zárt alapítvány esetén az alapító által az induláskor rendelkezésre bocsátott vagyon képezi az alapítvány egyetlen forrását, azt folyamatosan forgatják, használják a célra, de az alapítvány nem fogad utólagos csatlakozásokat vagy adományokat.
Nyitott alapítvány
A zárt alapítvánnyal szemben a nyitott alapítvány már a létrehozásakor is azzal a céllal alakul, hogy a későbbiekben külső csatlakozók is támogathassák. A nyitott alapítványnál a kezdőtőke csupán a működés megkezdésére szolgál, és a későbbiekben a vagyon növelhető további felajánlásokkal vagy akár gazdálkodási tevékenység nyereségével is. Például ha valaki létrehoz egy alapítványt oktatási célra, nyitott formában mások is támogathatják, míg zárt formában kizárólag az alapító által betett összeget (és annak hozamait) használják fel.
A nyitott alapítványhoz természetes és jogi személy is csatlakozhat, amennyiben támogatja az alapítvány célkitűzéseit és csatlakozását a kuratórium elfogadta.
A nyitott vagy zárt jelleg nem jelent merev kötöttséget – az alapító az alapító okiratban akár vegyesen is rendelkezhet a vagyon kezeléséről, vagyis előírhatja, hogy egy része zárt (tőkejellegű) maradjon, más része viszont nyitható további támogatásokra. - Magánalapítvány és közalapítvány
A hagyományos értelemben vett alapítványokat sokáig úgy tekintették, hogy közérdekű célt szolgálnak (ilyen volt a régi Polgári Törvénykönyv szerinti “közalapítvány” fogalma is). Manapság viszont – ahogy korábban említettük – magáncélra is alapítható alapítvány.
Magánalapítvány alatt általában olyan alapítványt értünk, amely nem minősül közhasznúnak és akár az alapító vagy hozzátartozója érdekében, privát céllal jön létre (erre a törvény külön korlátokat állít fel, pl. csak bizonyos személyes jellegű célokra lehet az alapítót kedvezményezetté tenni).
A magánalapítvány alapítója magánszemély lehet. Amennyiben több személy együttesen létesít alapítványt, akkor az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.
Közalapítvány kifejezést a köznyelvben néha használják olyan alapítványokra, amelyeket állami vagy önkormányzati szerv hoz létre közfeladat ellátására, de a mai jogban ezt a formát felváltották más konstrukciók (lásd később a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat).
- Közhasznú alapítvány
Ez nem külön jogi forma, hanem egy státusz, amelyet bármilyen alapítvány elnyerhet, ha megfelel a törvényben előírt közhasznúsági feltételeknek.
Közhasznú az az alapítvány lehet, amelynek tevékenysége közfeladat teljesítéséhez járul hozzá, megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal bír, valamint átlátható módon működik. A közhasznú minősítés nagyobb presztízst és adóelőnyöket jelent (pl. bizonyos adómentességek, 1% felajánlásának jogosultsága), viszont szigorúbb beszámolási és működési kötelezettségeket ró a szervezetre.
Amennyiben alapítványunkat közhasznúvá szeretnénk tenni, a nyilvántartásba vétel után külön kérelmezni kell a közhasznú jogállás megállapítását, és igazolni a feltételek teljesítését.
- Vagyonkezelő alapítvány
2019-ben jelent meg a magyar jogban egy új alapítványtípus, az úgynevezett vagyonkezelő alapítvány, amelyet kifejezetten vagyon hosszú távú kezelésére hoznak létre. Ezt külön törvény, a 2019. évi XIII. törvény szabályozza.
A lényege, hogy egy alapítványi formát ad olyan célokra, mint például egy családi vagyon generációkon átívelő kezelése, nagyobb vagyonrészek (részvények, ingatlanok) kezelésére és gyarapítására, akár magáncélra is.
Vagyonkezelő alapítványt eleve erre a célra lehet alapítani, vagy egy meglévő “sima” alapítványt lehet átalakítani vagyonkezelő alapítvánnyá a törvény előírásai szerint. A bíróság a nyilvántartásban külön jelzi, ha egy alapítvány vagyonkezelő alapítványként működik.
Ezek az alapítványok bizonyos szempontból a bizalmi vagyonkezelés intézményéhez hasonlóak, de alapítványi formában.
Jellemzően nagyobb induló vagyont igényelnek, és gyakran gazdasági tevékenységet is végeznek a vagyon kezelése érdekében. - Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA)
Ez egy speciális kategória, amelyet a jogalkotó 2021-ben hozott létre a felsőoktatási modellváltás és egyéb állami vagyonkezelési célok kapcsán. A 2021. évi IX. törvény kimondottan ezt a típust szabályozza.
Közérdekű vagyonkezelő alapítvány alatt itt olyan alapítványt kell érteni, amelyet az állam vagy más közszereplő hoz létre közfeladat (például egy egyetem működtetése) ellátására, és amelyhez jelentős állami vagyon kerül átadásra. Ide sorolhatók például az egyetemek fenntartására létrehozott alapítványok.
Fontos megjegyezni, hogy magánszemély saját elhatározásából nem tud “közfeladatot ellátó” alapítványt alapítani – ebbe a körbe csak a törvény által ilyennek minősített, tipikusan állami kezdeményezésre létrejövő alapítványok tartoznak. Ez tehát egy különálló kategória, ami az átlagos civil alapítót nem érinti, de a teljesség kedvéért érdemes tudni róla, hogy létezik.
A fentieken túl csoportosíthatunk alapítványokat aszerint is, hogy végeznek-e vállalkozási tevékenységet (egy alapítvány a céljával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat, de a nyereséget nem oszthatja fel, azt is a célra kell fordítani), vagy például aszerint, hogy milyen a méretük, tevékenységi területük (pl. oktatási alapítvány, sportalapítvány, stb.). Ezek azonban inkább gyakorlati kategóriák. Jogilag az alapítvány fajtáját leginkább a fenti szempontok határozzák meg (nyitott/zárt, közhasznú vagy sem, vagyonkezelő vagy sem, stb.).
Összességében látható, hogy az alapítványi forma nagyon sokszínű lehet. Az alapító már az alapító okirat megfogalmazásakor dönthet arról, hogy milyen jellegű alapítványt kíván létrehozni Érdemes az előbbi típusokat és szempontokat behatóan megismerni és szakember segítségével átgondolni, melyik lehet esetünkben a megfelelő választás.
Alapítvány létrehozása
Most nézzük meg lépésről lépésre, hogyan történik egy alapítvány alapítása, és mire van szükség az induláshoz. Az alapítvány létrehozása jogi szempontból egy jól behatárolható, jellemzően gördülékeny folyamat, amelynek végén a bírósági nyilvántartásba vétel áll. Az alábbiakban sorra vesszük az előkészületeket és az alapítás lépéseit.
Mire lesz szükség az alapítás előtt, mivel készüljünk?
Mielőtt alapítvány alapításába fognánk, érdemes az alábbiakat előkészíteni:
- Cél meghatározása
Legyen világos, miért hoz létre alapítványt, mi lesz a pontos célja. Ezt a célt majd az alapító okiratban is rögzíteni kell, és ez fogja meghatározni az alapítvány tevékenységét a jövőben. Gondoljuk át, hogy a cél tartósan fenntartható-e, és valóban indokolja-e egy külön szervezet létrehozását. - Az alapítvány nevének kitalálása
Az alapítvány nevét az alapító határozza meg. A névnek névkizárólagosság ellenőrzésen kell átmennie (nem lehet összetéveszthető más szervezet nevével) és általában tartalmaznia kell az „alapítvány” szót. Például „XY Alapítvány a Környezetvédelemért”.
Ha a név valamely élő vagy nemrég elhunyt személy nevét tartalmazza, szükség lehet az illető vagy örökösök hozzájárulására (névviselési engedély). - Székhely
Szükségünk lesz egy hivatalos székhelyre, azaz egy címre, ahol az alapítvány elérhető lesz. Ez lehet az alapító lakcíme, iroda, vagy akár más által felajánlott hely.
Mindenképp be kell szerezni a székhelyhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatot a tulajdonostól (ha nem saját ingatlanról van szó).
A székhelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy oda hivatalos küldemények érkezzenek. - Alapítói vagyon biztosítása
Az alapítvány induló vagyon nélkül nem alapítható meg. Szükség van úgynevezett alapítói vagyonra, amelyet az alapító bocsát az alapítvány rendelkezésére.
A törvény nem határoz meg konkrét minimum összeget, de a gyakorlatban elvárás, hogy a cél eléréséhez ésszerűen elegendő legyen. Ez lehet pénz vagy apport (pl. ingatlan, értékpapír).
Kis összeggel is lehet alapítványt indítani (megesik, hogy néhány tízezer forinttal indul egy alapítvány), de gondolni kell arra, hogy a bíróság mérlegelheti, hogy a célhoz képest nem túl alacsony-e a vagyon, van-e reális fedezete a cél elérésének.
Pénzbeli vagyon esetén az összeget egy bankszámlán letétbe kell majd helyezni a bejegyzéshez (erről később). Ha nem pénzbeli vagyont ad az alapító (pl. ingatlant), annak értékét igazolni kell (értékbecsléssel) és az átadás módját (pl. tulajdonjog átruházás) is rendezni kell. - A kuratórium tagjainak kiválasztása
Az alapítvány működtetéséhez szükség lesz egy kuratóriumra (erről a “Kuratórium” fejezetben írok részletesebben LINK).
Már az alapításkor meg kell nevezni a kuratórium tagjait (legalább 3 fő, amelyből 2 állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik vagy kivételes esetben 1 fő kurátor), akik vállalják a feladatot.
Érdemes előzetesen felkérni az illetőket, és tájékoztatni őket a felelősségről. Az ő beleegyező nyilatkozatukra is szükség lesz írásban, két tanú aláírásával hitelesítve. - Egyéb szervek, személyek: Ha az alapító tervez felügyelőbizottságot (nagyobb alapítványoknál vagy közhasznúaknál kötelező lehet, ha bizonyos feltételek fennállnak), annak tagjait is érdemes előre egyeztetni. Szintén el kell dönteni, hogy ki gyakorolja majd az alapítói jogokat az alapító esetleges visszalépése vagy halála után – az alapító kijelölhet valakit erre a szerepre (ez főleg akkor fontos, ha az alapító magánszemély, mert az alapítvány visszavonhatatlan, és nem marad “gazdátlan”: ha nincs kijelölt személy, az alapítói jogokat utóbb a kuratórium gyakorolja).
- Ügyvédi segítség vagy önállóan? Az alapító dönthet úgy, hogy ügyvéd vagy civil szervezetekre specializálódott jogász segítségét kéri az okiratok elkészítéséhez és a benyújtáshoz. Bár ügyvédi képviselet nem kötelező a bejegyzéshez, sokan veszik igénybe szakember segítségét, hogy formai és tartalmi szempontból is megfelelőek legyenek a dokumentumok és az alapító szándékának megfelelő szervezet jöjjön létre.
Ha a fenti dolgok megvannak (cél, név, székhely, vagyon, kuratórium stb.), akkor rátérhetünk a konkrét alapítási eljárásra.
Az alapítás lépései
Az alapítvány alapításának folyamata nagy vonalakban a következő lépésekből áll:
- Alapító okirat elkészítése
Az alapító (vagy az alapítók) elkészítik az alapító okiratot. Ez a dokumentum az alapítvány “alapszabálya”, amelyben rögzítésre kerülnek a legfontosabb adatok és szabályok.
(A Ptk. 3:378–3:404. § tartalmazza az alapítványokra vonatkozó fő előírásokat, ezen belül az alapító okiratra vonatkozókat is.)
Bővebben erről az alapítói okirat tartalmi követelményeiről az “Alapító okirat tartalma” fejezetben olvashat. (linkeljük majd)
- Nyilatkozatok beszerzése
A kuratórium tagjainak írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják a kuratóriumi tagsági megbízást, ismerik az összeférhetetlenségi szabályokat, és nem áll fenn velük szemben kizáró ok.
Hasonlóan, ha van felügyelőbizottság vagy más tisztségviselő (pl. könyvvizsgáló), tőlük is szükséges elfogadó nyilatkozat. Továbbá, a székhely tulajdonosának nyilatkozata is kell arról, hogy az alapítvány ingyenesen vagy a megállapodott módon használhatja a címet székhelyként.
Ha az alapító okiratban az alapító külön személyt jelöl ki az alapítói jogok gyakorlására, az illetőnek is nyilatkoznia kell az elfogadásról. Ha az alapítvány nevében szerepel valakinek a neve vagy valamilyen intézmény neve, akkor a névviselési engedélyt (hozzájáruló nyilatkozatot) is csatolni kell.
- Alapítói vagyon elhelyezése és igazolása
Az alapítói vagyont – ha pénzbeli – letétbe kell helyezni egy bankszámlán, ügyvédi letétben vagy közjegyzőnél. A lényeg, hogy erről igazolást kell csatolni a bírósági kérelemhez. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az alapító nyit egy letéti bankszámlát (vagy használ egy meglévőt), arra befizeti az alapítványi induló összeget, és kér egy igazolást a banktól arról, hogy adott összeg letétbe helyezésre került az alapítvány alapításához. (Később, a bejegyzés után, erről a letéti számláról az összeg átvezethető az alapítvány rendes bankszámlájára.)
Nem pénzbeli vagyon esetén az átadás megtörténtét kell dokumentálni (pl. ingatlan tulajdonjog átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban az alapítvány javára, vagy apport lista stb.). - Nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása
Ha minden dokumentum együtt van (alapító okirat, nyilatkozatok, vagyonigazolás, székhelynyilatkozat stb.), akkor az alapító (vagy meghatalmazottja, pl. ügyvéd) benyújtja a nyilvántartásba vételi kérelmet az illetékes bírósághoz. Magyarországon az alapítványokat a székhely szerinti törvényszék veszi nyilvántartásba (Budapesten a Fővárosi Törvényszék).
A kérelem speciális nyomtatványon történik. Ezek benyújtására lehetőség van hagyományos papíralapú formában személyesen vagy postán és elektronikus formában is.
2015 óta a civil szervezetek bejegyzése elektronikusan is megoldható. Egy ÁNYK űrlapot kell kitölteni és ügyfélkapun keresztül beküldeni, elektronikus aláírással ellátva a dokumentumokat. Ha papíron nyújtjuk be, 2 példányban szokás az iratokat beadni (egy marad a bíróságnak, egyet visszakapunk pecséttel). - Bírósági eljárás és bejegyzés
A törvényszék a kérelem beérkezése után megvizsgálja a benyújtott iratokat. Ha mindent rendben talál, végzéssel nyilvántartásba veszi az alapítványt.
A bejegyző végzés ellen nincs fellebbezés, tehát ezzel azonnal jogerősen létrejön az alapítvány. Amennyiben hiányt vagy hibát fedez fel a bíróság, akkor hiánypótlást rendelhet el.
Az eljárás időtartama változó, néhány héttől pár hónapig terjedhet az ügyintézés. Amint azonban a bejegyzés megtörténik, az alapítvány visszamenőleges hatállyal a kérelem benyújtásának napjára jön létre (illetve végintézkedéssel alapított alapítványnál az alapító halála időpontjára).
- Bejegyzés utáni teendők
A bíróság a bejegyzést követően automatikusan megkéri az adóhatóságtól az adószámot és a KSH-tól a statisztikai számjelet az alapítvány részére, ha ezt kértük a kérelmünkben.
Így hamarosan kapunk egy értesítést az adószámról. Ezt követően 8 napon belül regisztrálni kell az alapítványt az Ügyfélkapu rendszerbe, hogy elektronikus úton is tudjunk hivatalos ügyeket intézni.
A jogerős végzés és az adószám birtokában pedig bankszámlát kell nyitni az alapítvány nevére (ez kötelező, hiszen az alapítvány pénzügyeit elkülönítetten kell kezelni).
Innentől az alapítvány megkezdheti a működését: gyűjthet adományokat (ha nyitott), költekezhet a céljára, alkalmazottat vehet fel stb.
Tekintve, hogy a későbbiekben még pályázatoknál vagy banki ügyintézésnél szükségünk lehet rá, javasolt a képviselőnek aláírási címpéldányt készíttetnie.
Az alapítvány alapítói okirata
Alapító okirat tartalma
Ahogy a fenti lépésekben láttuk, az alapító okirat az alapítvány legfontosabb dokumentuma. Tartalmát tekintve kiemelten szerepelnie kell benne:
- az alapítvány neve
- Az alapítvány székhelye
- az alapító(k) neve és (lakcíme/székhelye)
- az alapítvány célja
- az alapítvány induló vagyona (pénzösszeg, apport részletezése)
- az alapítvány szervezete
Legalább a kuratórium (tagok megnevezése, megbízatásuk időtartama, a döntéshozatal módja), opcionálisan felügyelőbizottság vagy egyéb testületek bemutatása - az alapítvány képviselője (aki a kuratórium nevében eljár, jellemzően a kuratórium elnöke vagy egy kijelölt tag)
- az alapítói jogok gyakorlása (az alapító halála vagy megszűnése esetére kijelöl-e valakit, vagy a kuratórium veszi át ezeket a jogokat),
- rendelkezések az alapítvány megszűnése esetére: pl. ha a cél teljesült vagy lehetetlenné vált, hova kerüljön a megmaradó vagyon (ezt a törvény alapból szabályozza, de az alapító is rendelkezhet bizonyos keretek között).
Ezeken túl sok egyéb kikötés szerepelhet, de a felsoroltak a legfontosabbak.
Az alapító okiratnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályoknak. Ha valamely rendelkezése ellentétes a törvénnyel, akkor az a rész érvénytelennek minősül. Ezért is érdemes szakértő segítségét kérni.
Alapítás végrendelettel
Külön említést érdemel, hogy alapítvány nem csak élő személyek által, hanem végrendeleti úton is létesíthető. Egy alapító rendelkezhet úgy a végrendeletében, hogy halála után alapítvány jöjjön létre a hagyaték egy részéből, meghatározott célra. Ilyenkor a végrendeletnek tartalmaznia kell az alapító okiratra vonatkozó elemeket (cél, vagyon, szervezet), és a bírósági bejegyzést már a kuratórium végzi el. Ha a végrendeleti úton alapítandó alapítvány létrehozását az örökös nem teljesíti, az arra jogosult személy (akit a végrendelet kijelöl) bírósághoz fordulhat az alapítvány bejegyzése érdekében. Ez egy speciális eset, de mutatja, hogy alapítvány akár az alapító halála után is életre hívható, ha az akarat erre irányult.
Végül, ne feledjük: az alapítvány az alapító okirat bírósági bejegyzés utáni jogerőre emelkedésével végleges és visszavonhatatlan formát ölt. Innentől az alapító nem vonhatja vissza az alapítást, és nem követelheti vissza a vagyont. Az alapítvány sorsát (céljának megvalósulását, esetleges módosításait vagy megszűnését) már a meghatározott szervek (kuratórium, bíróság) viszik tovább. Az alapító számára főként a figyelemmel kísérés és bizonyos jogok gyakorlása marad (pl. új kuratóriumi tag kijelölése, ha ezt az alapító okirat biztosítja számára, illetve a bíróság értesítése, ha változás történik a szervezetben).
A kuratórium
Az alapítvány kuratóriuma az alapítvány ügyvezető és döntéshozó szerve, lényegében az alapítvány “vezetősége”. Mivel az alapítványnak nincsenek tagjai, akik demokratikusan döntenének, a kuratórium hivatott arra, hogy az alapító által kitűzött célt megvalósítsa és az alapítvány vagyonát kezelje.
A kuratórium feladata, hogy irányítsa az alapítvány működését, tehát stratégiát alkosson, döntsön a programokról, projektekről, rendelkezzen az erőforrások felett, és biztosítsa, hogy az alapítvány a célnak megfelelően tevékenykedik.
Gyakorlatilag minden fontos ügyben a kuratórium határoz – például, hogy milyen pályázatokat támogasson az alapítvány, kik kapjanak az alapítvány juttatásaiból, hogyan fektesse be vagy használja fel a vagyonát, stb.
A kuratórium egyben az alapítvány képviseleti szerve is, azaz a kuratórium elnöke (vagy meghatalmazott tagja) képviseli az alapítványt harmadik személyek előtt és a hatóságok előtt.
A kuratórium összetétele
A kuratóriumnak a törvény szerint három természetes személy tagja van, akiket az alapító nevez ki, és akik közül legalább kettőnek magyarországi lakóhellyel kell rendelkeznie. Lehetséges azonban az is, hogy az alapító egyetlen személyt (ún. egyszemélyi kurátor) bíz meg az alapítvány vezetésével. Ez utóbbi, inkább kis alapítványoknál fordulhat elő.
A jogszabály előír bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat is:
- A kuratórium tagja csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet.
- Nem lehet a kuratórium tagja az alapítvány kedvezményezettje (aki az alapítvány juttatásaiból részesül) vagy annak közeli hozzátartozója.
- Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban – ezzel a szabállyal biztosítják, hogy az alapító ne tudja saját maga irányítani az alapítványt a kuratóriumon keresztül teljes kontrollal, hiszen az alapítvány elvileg önálló. (Ha mégis az alapító lenne többségben a vezetésben, az erre vonatkozó alapító okirati rendelkezés semmisnek minősül a törvény alapján.
- Nem lehet kurátor, akit eltiltottak a közügyektől, az adott alapítvány által végzett tevékenységtől vagy eltiltják a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
- Valamint ugyancsak nem lehet a kuratórium tagja, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
A kuratórium tagjai általában megbízási jogviszonyban látják el feladataikat és tiszteletdíj illeti meg őket, ha azt az alapító okirat vagy a kuratórium úgy határozza, de sok alapítványnál önkéntes alapon dolgoznak.
A tagok kinevezése lehet határozott vagy határozatlan időre is, ezt az alapító dönti el az alapító okiratban. Határozott idő esetén újra kell jelölni vagy tagot kell választani a kinevezés lejáratkor. Határozatlan idő esetén a tagok visszahívásig vagy lemondásig töltik be a tisztséget.
A kuratórium működése és jogkörei
A kuratórium maga határoz a működési rendjéről (általában az első ülésén vagy külön szabályzatban).
Döntéseit rendszerint testületi ülésen hozza, szavazással (alapesetben egyszerű többséggel, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szava dönt – de ezt mind lehet szabályozni). A kuratórium évente legalább egyszer kötelezően ülést tart, amelyet a kuratórium elnöke hív össze.
A kuratórium ülései nyilvánosak a 2011. évi CLXXV. tv 37 § (1) alapján, és a (2) pont alapján a létesítő okiratnak tartalmaznia kell a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat is.
A kuratórium dönt minden olyan kérdésben, amit a jogszabály vagy az alapító okirat nem utal más szerv hatáskörébe. Mivel az alapítványnál nincs se közgyűlés se tagok, a kuratóriumé a legfőbb döntéshozói hatalom.
Jogai közé tartozik például a vagyon kezelése, befektetése, az éves költségvetés és beszámoló elfogadása, pályázatok kiírása, ösztöndíjak odaítélése, a működéshez szükséges operatív döntések meghozatala vagy éppen az alapítvány céljának megvalósítása érdekében együttműködések kötése.
A kuratórium gyakorolja az úgynevezett ügyvezetést is. Tehát nem csupán elvi döntéseket hoz, hanem gondoskodik azok végrehajtásáról is.
Kötelezettségek és felelősség
A kuratórium tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek, így a törvény szerint fokozott felelősséggel tartoznak az alapítvány működéséért.
Kötelezettségük, hogy az alapító okirat és a jogszabályok szerint, az alapítvány céljának szem előtt tartásával járjanak el. Nem veszélyeztethetik az alapítványi cél megvalósulását. Abban az esetben ha mégis súlyosan sértenék a célt, az alapító (vagy alapítói jogok gyakorlója) visszahívhatja a kuratórium tagját mandátumának lejárta előtt.
A kuratórium tagjai kötelesek összeférhetetlenségüket jelezni és megszüntetni (például nem köthetnek az alapítvánnyal saját maguk számára előnyös szerződést a kuratórium jóváhagyása nélkül).
Kötelesek továbbá évente beszámolót készíteni az alapítvány tevékenységéről és pénzügyeiről, és azt letétbe helyezni, illetve közzétenni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
Amennyiben az alapítvány közhasznú, a kuratóriumnak évente közhasznúsági mellékletet is készítenie kell, és szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak rá.
Felügyelet
Előfordulhat, hogy az alapító egy felügyelőbizottságot is létrehoz az alapítvány mellé, főleg ha nagyobb vagyonról vagy közhasznú tevékenységről van szó. A felügyelőbizottság a kuratórium munkáját ellenőrzi. Azonban fontos, hogy a törvény kimondja, hogy bármilyen egyéb szervet hoznak is létre az alapítványnál, annak nem szabad csorbítania a kuratórium jogait – tehát a végső szó mindig a kuratóriumé marad.
Kuratóriumi tagság megszűnése
A kuratóriumi tag megbízatása megszűnhet lemondással, visszahívással, a kitűzött időtartam lejártával, összeférhetetlenségből adódóan vagy haláleset miatt.
Ezekben az esetekben új tagot kell kinevezni az alapító okiratban leírt módon.
Általában az alapító vagy utóda teszi ezt, ha már nincs jogosult, akkor pedig maga a kuratórium kooptálhat, végső soron pedig akár a bíróság is kijelölhet valakit.
Összességében a kuratórium az alapítvány motorja és őre.
Egyszerre gondoskodik arról, hogy az alapítvány mindennapi ügyei menjenek (programok szervezése, pénzügyek kezelése), és arról is, hogy az alapítvány hű maradjon az eredeti céljához és betartsa a szabályokat. Az alapítónak tehát nagyon megfontoltan kell kiválasztania, kikre bízza ezt a felelősségteljes szerepet.
Mennyibe kerül egy alapítvány létrehozása?
Sokan azért bizonytalanodnak el az alapítvány alapítás gondolatától, mert nem tudják, milyen költségekkel jár mindez.
Jó hír, hogy az alapítvány létrehozása nem jár jelentős hatósági díjakkal, ugyanakkor bizonyos kötelező ráfordításokkal számolni kell. Vegyük sorra, miből állnak az alapítás költségei:
- Alapítói vagyon: Ez tulajdonképpen nem “költség” abban az értelemben, hogy nem elvész, hiszen az alapítvány induló tőkéje lesz, de az alapító szempontjából mégis egy összeg, amit ki kell vonnia a saját vagyonából és átadnia az alapítványnak. Ennek mértéke tetszőleges, de legyen reális (akár pár tízezer forinttól indulhat, típustól függően). Fontos, hogy ez az összeg az alapítás után már nem az alapítóé, azt az alapítvány használja a célra. Tehát az alapító számára ez annyiban költség, hogy lemond róla a közösségi/karitatív cél javára.
- Illeték és közzétételi költség: 2017-ig az alapítványok bírósági nyilvántartásba vételéért illetéket és közzétételi költségtérítést kellett fizetni (ez együtt akkoriban 12 000 Ft körül volt). Azóta azonban a jogszabályok változtak, és jelenleg a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) nyilvántartásba vétele illetékmentes. Ennek ellenére a gyakorlatban előfordult, hogy egyes bíróságok 10 500 Ft illeték megfizetését kérték alapítvány bejegyzésekor. A kérdést 2024 végén a Kúria jogegységi határozatban tisztázta, eszerint alapítvány bejegyzéséért illetéket fizetni nem kell (a civil nyilvántartási eljárás illetékmentes). Tehát a bejegyzés hivatalos díja 0 Ft. Közzétételi díj sincs. Ez azt jelenti, hogy a bíróságon magáért az eljárásért nem kell fizetnünk. (Ha mégis kapnánk illetékfizetési felhívást, érdemes rákérdezni vagy hivatkozni a jogszabályra/jogegységi határozatra.)
- Ügyvédi díj: Amennyiben az alapító ügyvédet bíz meg az alapítás lebonyolításával, annak költsége van.
Segítünk alapítványa létrehozásában és jogi képviseletében
alapítvány, egyesület alapítása:
már 90.000,-Ft-tól
alapítvány, egyesület módosítása, megszüntetése:
már 60.000,-Ft-tól
akár azonnali egyeztetési lehetőséggel
- Közjegyzői díj, tanúk költsége: Az alapító okiratot és a nyilatkozatokat elegendő két tanúval aláírni, ami ingyenes. Ha valaki mégis közjegyzőhöz menne hitelesíttetni az aláírásokat, annak díja van (néhány ezer forint általában aláírásonként). Ez opcionális. A székhelynyilatkozatot is lehet tanúkkal vagy ügyvéd által ellenjegyezve aláírni, ez utóbbi esetben az ügyvédi munkadíj része lehet.
- Bankszámlanyitás: Az alapítvány bejegyzése után bankszámlát kell nyitni. A bankszámlanyitásnak általában nincs egyszeri díja, de a bank kérhet minimális nyitóösszeget (ami lehet maga az alapítvány induló vagyona). Havi számlavezetési díj viszont lesz (pár ezer forint havonta, banktól függően), ezt a működés során fizeti az alapítvány.
- Egyéb kezdeti költségek: Attól függően, mivel foglalkozik majd az alapítvány, lehetnek induló költségek: például honlap készítés, bélyegző, könyvelő megbízása (ha a könyvelést nem maga intézi a kuratórium), esetleg iroda bérlés, stb. Ezek már nem az alapítás jogi költségei, hanem a működés megkezdésének költségei, de érdemes tervezni velük. Könyvelőre például általában szükség van, hiszen már az első év végén is mérleget és eredménykimutatást kell készíteni.
Meghivatkozzunk könyvelőt? Ez egy jó barter lehetőség. (Különben is hasznos lehet 1-2 ilyen keresztajánlásos együttműködés. Ha nincs, de érdekelne, akkor tudunk javasolni erre partnert.
Összegzés
Az alapítvány alapítása tehát egy jól szabályozott, de nem túlzottan bonyolult folyamat.
A lényeg, hogy legyen egy világos cél, megfelelő induló vagyon és elkötelezett emberek (kuratóriumi tagok), akik a célt megvalósítják.
Az alapítvány működtetése persze felelősséggel jár. A kuratóriumnak gondosan és átláthatóan kell kezelni a rábízott vagyont, és folyamatosan szem előtt kell tartania az alapító által meghatározott küldetést. Ha mindez teljesül, az alapítvány formája lehetőséget nyújt arra, hogy maradandó értéket hozzunk létre, és hosszú távon szolgáljunk egy olyan ügyet, ami számunkra vagy a társadalom számára fontos.
A fenti összefoglaló a hatályos magyar jogszabályok (Polgári Törvénykönyv) előírásai, valamint megbízható szakmai források alapján készült.
Az információk 2025 áprilisában aktuálisak.
A honlapon található információk kizárólag általános tájékoztatás céljára szolgálnak, nem minősül jogi tanácsadásnak.